A rajongók 1858-59-ben jelent meg először. Cselekménye a 17. századi Erdélyben, l. Rákóczi György fejedelem uralkodása idején játszódik. Az író igen gondosan tanulmányozta a korszakot, elsősorban Szalárdi János Siralmas magyar krónikájából merített, de Kemény János és Bethlen Miklós önéletírását és egyéb korabeli dokumentumokat is feldolgozott. A török és a Habsburgok szorításában vergődő Erdélyben a fejedelem tanácsosa, a fordulatos, gyűlölködő Kassai István ki akarja irtani a szombatosok szektáját. Ellenlábasa, Pécsi Simon, a kiábrándult, bölcs ember bőkezűen támogatja a szombatosokat. Kassai nem válogatós az eszközökben: vesztegetés, zsarolás, megfélemlítés segítségével árulókat talál a szombatosok között, majd haddal támad Balázsfalván gyülekező szektásokra. Végül azonban bosszúterve dugába dől, és romjai Kassait is maguk alá temetik. A fordulatos, végig izgalmas meseszövés és a hiteles történelmi háttér azonban csak a regény egyik rétegét alkotja, fontosabb az író lélekábrázoló művészete, amely a jellemek változásait a múló időben mutatja be, egybeötvözve embert és sorsát. Nehéz olvasmány, de kétségkívül a magyar irodalom remekművei közé tartozik.